Beszámoló novemberi műhelyünkről Enikő tollából

Kalász Bori: ÉSz Klub

Mentálhigiénés projekteket működtetni hosszabb távon; fenntartani és "érdeklődő szülők" helyszínévé tenni mentálhigiénés többlettudást biztosítva, nem könnyű feladat.
A képzések alatt számtalan mentálhigiénés projekt születik jobbnál jobb ötletekkel. Aztán a záróvizsgák után legtöbb projekt  "pislákoló lángja" elalszik.
Így indult el az Ész Klub is egy budapesti iskolában, ahol azóta is több éve működik Kalász Borbála vezetésével.
A klub előadásokon az iskolába járó gyermekek szülei vesznek részt, ahova olyan témák alapján hívnak előadókat, amiket a szülők kérnek. 
Boritól hallhattuk a projekt ismertetését, fejlődését és fejlesztését. A projektfolyamatban sok akadállyal és nehézséggel is találkozott, ennek ellenére folyamatosan fejlesztették a team tagokkal együtt. Eredményeként a résztvevők létszáma növekedett, még pályázatot is nyertek. A szülők önkéntesen és szívesen járnak. Az iskolai hirdető falon saját hellyel rendelkeznek, amin elhelyezik a hirdetéseket. 
A folyamat alatt a smart-swot analizis is változott. Többféle felületen próbálják elérni a szülőket és felkínálni a lehetőséget. 
Olyan folyamatmunka eredményét tapasztalhattuk Bori előadásában, aminek még mindenképp van jövője. A jelenben pedig azon dolgoznak, hogy a szülőknek segíteni tudjanak a mindennapos élethelyzetekben. A klubra érkezőket meleg teával és sok szeretettel fogadják! Gratulálunk Borinak, a teamnek és az Ész Klubnak a közös munkáért!


Takács Nándor: Erőszakmegelőzés az iskolában


Iskolába külsősként bekopogtatni egy adott témakörrel bátor dolognak tűnik, de nem lehetetlennek! Így tett Nándi is, a projekt létrehozója, aki az aktuális projektje alapján az erőszak megelőzésben tette le a voksát. Trénerként sok tapasztalata lehet a diákok körében, azonban egy iskolai rendszeren belül kissé kötöttebbek a formák. A projekt ideje alatt szépen kirajzolódott az internetes, online erőszakosság is, amivel sok teendő lenne, hogy egyáltalán felismerjük és tegyünk is ellene valamit. Olyan játékos tréningfeldolgozásokat ismerhettünk meg Nándi munkája kapcsán, amik oldják a merev kereteket, ugyanakkor bizonyos területeket újrakereteznek. Ezeket a játékokat a diákok nagyon élvezik. Így Nándi egy kiválasztott játékot a hallgatók között is kipróbált, ami aztán teljes mértékben megjelenített a helyszínen egy osztályt, annak zsivalyát, megoldási stratégiáit, csoportdinamizmusát, erőszakosságát, izolálását, befogadását. Még a "szimbolikus osztályfőnökét" is, aki időnként kilépett közben az "osztályból", majd visszajött, intézkedett, elvonta a figyelmét egy-egy diáknak beszélgetéssel, megfigyelt, nevetett, rálátott az osztályra. Egy játékon belül hirtelen sok minden letisztult, hogy egyáltalán miért szükségesek az iskolai mentálhigiénés projektek és a játékos indirektiv megoldások milyen áldásos hatásokkal rendelkeznek. A "diákok" stratégiái közt minden megtalálható volt a megoldáskeresésben, ami kialakít bizonyos erőszakos részleget az osztályokban. A cél elérése érdekében hatalmi érdekérvényesítések, csalások, puskázások, beszólások, kiakadások, harag gerjesztés, indulatáttételek, erőszakos befogadás, a "másik" helyreigazítása. 
Aki figyelt önmagára és a társára, az átérezhette, hogy az ilyen projektkezdeményeknek jó lenne, ha lenne jövője és megfelelő iskolai támogatásban részesülne.

Kedves Bori és Nándi, 
köszönjük, hogy megismerhettük a mentálhigiénés munkátokat, kitartást, sok örömöt és megtapasztalt pillanatot kívánunk!